Miután napvilágot látott az Országos Diszkriminációellenes Tanács jelentése arról, hogy mit is végeztek Kászonaltíz községben a többségi székely–magyar és a romák közötti együttélés javításáért, elolvasva, hogy elérték céljukat, Szondy Zoltán a helyszínen járt utána: mennyire igaz ez? Csíkban pár hónapja kiéleződött a romakérdés. A romák elleni alcsíki megmozdulásokra válaszként mesterséges ellentüntetések voltak. A Kászonokban a kilencvenes évek legelején a cigányok (akkor még nem voltak romák) bűnein felindult magyar közösség rájuk támadt, de ezzel a problémát nem oldották meg sem Kászonaltízen, sem Kászonújfaluban. A Kászonok azonban rákerültek a jogvédők térképére, s ott vannak azóta is. Ezért a román kormány 2008. októberében határozatot fogadott el, mely előírt egy oktató programot Kászonaltízen és Kászonújfaluban „a romák diszkriminálásának megelőzésére és leküzdésére”. A feladatot az Asztalos Csaba vezette Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak (a továbbiakban: ODE) kellett végrehajtania. A jogvédők tavaly ősszel összegyűjtötték a kászoni pedagógusokat, és megtanították őket arra, hogy nem szabad diszkriminálni a romákat. A magyar pedagógusoknak románul tartották meg a tanfolyamot, de magyar embert diszkriminálni szabad. András Zoltán, Kászonaltíz község polgármestere elmondta, az ODE jelentése egyelőre egy programjavaslat, melynek előzménye, hogy Haller István csoportjával kijárt, a feltízi és újfalusi roma közösséget vizsgálta, mit lehet tenni. A román kormány adott 2008–2009 között régi pénzben 20 milliárd lejt a két falu roma közösségének integrálására. Ennek egy részéből toleranciát tanítottak a tanároknak románul, szórólapokat, reklámtáskát, bögréket, sapkákat hoztak ide, és a látogatás alatt csináltak egy felmérést, és kérték az ittenieket, próbálják meg a romák igényszintjét emelni. A tanulmányban szerepel az iskolák rehabilitációja, az egészségügyi szolgáltatás modernizációja – ha lesz rá pénz, akkor értesítik őket. Ebből a pénzből nem történt semmi Kászonban. Csak a táskákra, szórólapokra 220 ezer lejt költöttek. A jelentés nem említette, hogy az önkormányzat az évek során már sok minden megpróbált. Kövezett utat csináltak a cigányoknak, annak ellenére, hogy a falu több részén szintén rosszak voltak az utak. Ez a község saját költségvetéséből történt. Pályáztak egy nappali központ létrehozására roma gyermekek részére, de ezt nem támogatta a helyi roma közösség. Emellett továbbra sincs vezetője a helyi roma közösségnek. Voltak a perek a román állam ellen az Emberjogi Bíróságnál, mely nyomán négy roma család 30-30 ezer eurót kapott. A polgármester bízott benne, hogy ez a négy család most kicsit kiemelkedik a többi közül, de nincs semmi különbség. Az utóbbi időben, szigorú intézkedéseket hoztak, ami főleg a közbiztonságot illeti, például az állatok szabadon legeltetésének megfékezésére, ezen a téren sikerült csökkenteni azokat a gondokat, melyekkel éveken át küszködtek. A helyi rendőrség most négytagú, nem egy vagy két emberből áll, mint ezelőtt. Kalányos Tamás egyike annak a négy cigányembernek, akik beperelték Romániát az Emberjogi Bíróságon, és 2007 áprilisában 30-30 ezer euró kárpótlást kaptak. Kalányos elmondta, kivették a pénzt bankból, mentek haza, közben leütötték őket és pénzüket ellopták. Elmondta még, hogy a magyarok megsegítették őket. /Szondy Zoltán: Kászonokban valami bűzlik. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./
2009. augusztus 19.
Elmarasztaló hangú levelet írt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak (CNCD) Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, tíz Hargita megyei polgármester, illetve két megyei tanácsos. Azt róják fel a testületnek, hogy a Hargita megyei Kászonfeltíz, Kászonújfalu és Kászonaltíz településeken a romák diszkriminációjának megelőzését célzó oktatási program keretében reklámbögrékre, -sapkákra, illetve különböző képzésekre költött el kormánypénzeket, miközben szerintük ezeket az összegeket sokkal hatékonyabban is fel lehetett volna használni. A kászoni romák részére szánt kormánytámogatásból 220 027 lejt reklámanyagokra költöttek, 147 ezer lejt pedig képzésekre. Hozzáteszik: ebből a közel 400 ezer lejből közmunkaprogramot lehetett volna indítani a munkanélkülieknek, meg lehetett volna javítani az utakat, fejleszteni a helyi gazdaságot, munkahelyeket teremteni, iskolákat felújítani, közegészségügyi beruházásokat végrehajtani. A 400 ezer lejből 2000 roma gyereket lehetett volna iskolába indítani, mintegy 200 lejes iskolai „indulócsomag” értékkel számolva. Megoldásként azt javasolják a testületnek, hogy a jövőben konzultáljanak az érintett önkormányzatokkal. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke hangsúlyozta, a projekt kivitelezésére a strasbourgi emberi jogi bíróság kötelezte Romániát, miután a testület elmarasztalta az országot a Kászonokban történt romaellenes cselekmények miatt. A strasbourgi testület tételesen diszkriminációellenes kampányt kért, illetve képzések megtartását követelte bírák, ügyészek, rendőrök, valamint tanárok számára a hátrányos megkülönböztetés tematikájában. „Ilyen megkötések közepette nem fordíthattuk az összeget sem iskolafelújításra, sem munkahelyek teremtésére” – fogalmazott Asztalos. Nézeteltérés alakult ki a közelmúltban Asztalos Csaba és a Hargita megyei elöljárók között, amikor ez utóbbiak feljelentést tettek a manna.ro portál ellen, amiért annak újságírója elmarasztalóan írt a székelyekről. Az ügy kapcsán Asztalos azt Új Magyar Szónak nyilatkozva abszurdnak és nevetségesnek nevezte a feljelentést. Most úgy nyilatkozott, nem tudja, indult-e vizsgálat az ügyben. /Bálint Eszter: Megoldást keresnek a romakérdésre. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./ Előzmény: A Manna.ro újságírója, Parászka Boróka írta: „Miféle szerencsétlen nyomorult ember a csíki magyar? Nyomorultak között is a legnyomorultabb. Répáját félti, nem az életét. ” „A legnagyobb szégyen azonban nem a csíki cigányügyekbe belebukott intézményeké, hanem az ott lakóké, és mindazoké, akik hallgatnak. Előbbiek csak mulasztottak. Utóbbiak cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok. ” Ezen írás miatti felháborodás Asztalos Csaba szerint abszurd és nevetséges.
2009. augusztus 19.
Borboly Csaba összefoglalta nézeteit, hitet tett az egységes erdélyi magyar politikai közképviselet mellett. Kifejtette, hogy a radikál-liberálisok megijedtek az összefogástól: ha sikerül közös hangot találni az erdélyi magyar politikai életben, és nem lehet jelentős szereplők szélsőségesnek minősítésével jó pontokat szerezni az RMDSZ vezetésénél, akkor ők munka nélkül maradnak. „Gyorsan veszélyforrás után kellett nézni, és kapóra jött két esemény is: az alcsíki konfliktusok és az EMI tábor ügye. ” Az „ erdélyi magyar sajtó egy jól körülhatárolható és komoly politikai háttér-támogatással rendelkező része a történtekből sietett bunkósbotot faragni, és azzal a csíki székelyekre támadni. Megjegyzendő, hogy olyan sajtócsoportról beszélünk, amely az erdélyi magyarság kulturális intézményeinek fenntartására szánt közpénzek nélkül sem újságpapírt, sem nyomdafestéket nem tudna vásárolni. ” Olyan megállapításokig sikerült eljutni hogy „a csíki székely… nyomorultak közt is a legnyomorultabb”, illetve, hogy a csíki térség lakói „cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok. ” Az idézett minősítésekben semmi kivetnivalót nem talált Asztalos Csaba, az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács elnöke, „annak az intézménynek a vezetője, amelyet a csíki polgármesterek és jómagam kértünk fel eljárás lefolytatására a fent idézett mondatok ügyében. ” Asztalos Csaba szerint „ez egy abszurd és nevetséges dolog”, sőt „visszataszító”. Asztalos Csaba előre tudja már, mi lesz egy-egy beadvány sorsa. „Az EMI tábor esetében még annak megnyitását sem kellett megvárni ahhoz, hogy megszülessen a verdikt: a szervező EMI szélsőséges. ” Sokan fenyegetve érzik magukat a Magyar Összefogás által. Olyan „politikai körökről van itt szó, akik az elmúlt években abból csináltak maguknak munkát és megélhetést, hogy magyarországi példákat importálva kinyilatkoztatták, az erdélyi közélet szereplői közül ki az, aki „európai”, „politikailag korrekt”, „toleráns”, és ki az, aki nem. ” Másfelől nagy pánikot és felháborodást váltott ki az összefogás a minden együttműködést elutasító MPP-vezetés köreiben. /Borboly Csaba: Hol szorít a nadrág? – Védőbeszéd az egységes erdélyi magyar politikai közképviselet mellett. = Transindex. ro, aug. 19./
2009. augusztus 21.
Augusztus 21-én jár le Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnökének mandátuma. Asztalost az elmúlt hét év eredményeiről kérdezte az ÚMSZ. A tanács nehezen indult 2002-ben, „mi sem nagyon értettük akkor, hogy mit is kell tenni” – nyilatkozta Asztalos Csaba. Kezdetben gyakori volt a politikai beavatkozás a tanács tevékenységébe. Inkább imidzsépítő tevékenység volt, hogy kifelé közöljék: Romániában nincs diszkrimináció. Az országjelentések kifogásolták, hogy az intézmény nem független, hanem kormányhoz tartozik. Ez a 2002–2005 közötti időszak volt. Külső nyomásra jött létre az intézmény. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi minisztersége alatt, 2000-ben fogadták el a diszkriminációellenes jogszabályt, két év múlva létrehozták az intézményt. A tagokat a miniszterelnök nevezte ki, az RMDSZ–PSD-protokollumnak köszönhetően lett egy kisebbségi tag is, Asztalos Csaba. 2005-ben őt nevezték ki elnöknek. Az intézmény 2006-ban a parlament fennhatósága alá került. Asztalos Csaba hangsúlyozta, hogy ő mindig független volt. Újra megpályázza a tisztséget. Annak ellenére, hogy voltak olyan döntések is az elmúlt hét év alatt, amelyek nem kedveztek a magyarságnak, Asztalos Csaba úgy gondolja, szakmailag is, politikailag is dolgozott a közösségért. A legnagyobb kudarc az volt, amikor a kollégái az ő tudta nélkül döntöttek magyar kérdésekben. Például amikor a Kovászna megyei székelyek találkozóját diszkriminatívnak ítélték meg. Asztalos Csaba magyarázkodott, neki itt egyetlen szavazata volt. Kudarc volt számára a romakérdés is Székelyföldön, a kialakult helyzetet kudarcként könyveli el, felelősséget érez. Kudarc, hogy a magyar kisebbségen belül most sincs komoly tevékenység az emberi jogok tekintetében, hogy nem biztosítanak ügyvédi támogatást azoknak a magyaroknak, akiket diszkrimináltak, hogy nem készülnek szakszerű jelentések az emberi jogok gyakorlásáról a magyar kisebbség viszonylatában. /Salamon Márton László: Hét bő esztendő: a vallásos szimbólumoktól a romakérdésig. Beszélgetés Asztalos Csabával, az Országos Diszkriminációellenes Tanács leköszönő elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
2009. augusztus 24.
Tiltakoznak a Kászonban élő romák, mert az Országos Diszkriminációellenes Tanács az Európai Uniótól kapott 87 ezer eurónyi támogatást ismeretterjesztő füzetek kiadására és képzésre fordította. Nemtetszésüket fejezték ki Hargita megye tanácsának elöljárói és a csíki polgármesterek is. Véleményük szerint, hasznosabban is el lehetett volna költeni a pénzt. Asztalos Csaba, az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács elnöke azt mondta a kormányhatározatban előírt összegnek csak felét költötték el és hasznosabban, mintha reklámfilmet, plakátokat rendeltek volna. A bíróknak, rendőröknek, tanároknak diszkrimináció megelőzésről szóló felkészítőket is előíró kormányhatározat pedig azért született. A 3 ezres lélekszámú Kászonokban 100 roma család részesül rendszeresen szociális támogatásban. A tiltakozó polgármesterek a bukaresti Diszkriminációellenes Tanácsnak azt javasolják: a hasonló programok kidolgozásába az önkormányzatokat is vonják be. A kormánytól pedig azt kérik a romaintegrációs támogatásból a bukaresti civil szervezetek helyett inkább az érintett közösségek önkormányzatainak pályázatait támogassák. Az utóbbi 20 évben ugyanis ilyen segítséget nem kaptak a székelyföldi romák. Duna TV. /Tiltakoznak a Kászonban élő romák. = Erdély. Ma, aug. 23./
2009. augusztus 26.
A romák turkálnak a kukákban, kiszórják a szemetet az utcára. A Diszkriminációellenes Tanács emberei a Kászonokban sapkákat, címeres bögréket és propagandafüzeteket osztottak ki nekik. Felháborodottan jegyezte meg néhány roma: ebből éljünk meg? Sebestyén Mihály szerint meg kellene hirdetni a legszebb cigány falu versenyt, kié a legszebb virágoskert, kié a legtisztább patak. A rohamoson cifrázódó romapaloták tulajdonosait rá kellene venni arra, hogy fogadjanak be éhező, nyomorgó roma gyermekeket, óvják, neveljék őket. Ahogyan a magyarok a csángókat, a románok a moldovánokat. És hol maradnak a romavezetők a köznyomor elleni hadban? /Sebestyén Mihály: Ablakom előtt. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
2009. szeptember 8.
A Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) megrökönyödéssel vette tudomásul a Maros Megyei Tanfelügyelőség vezetőjének közelmúltban tett nyilatkozatát – olvasható a pedagógusok érdekképviseletének Lászlóffy Pál elnök által jegyzett közleményében, mellyel az RMPSZ a hátrányos megkülönböztetés vádjával pénzbírsággal sújtott tanfelügyelőség sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozott álláspontjára reagált. „A főtanfelügyelő úr arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács megbírságolta a tanfelügyelőséget és ezt a tanfelügyelőség elfogadhatatlannak tartja. (…) Az ODT valóban hozott egy döntést 2009 májusában, amely a Magyar Pedagógus Szövetség levele alapján született, viszont az ügy legfontosabb és a magyar közösség számára létfontosságú üzenete nem a bírság ténye, hanem azok az okok, amelyek arra kényszerítették az RMPSZ-t, hogy felkérje az ODT-t, vizsgálja ki, milyen is a Maros megyei beiskolázási tervezet és hátrányosan érinti-e a magyar anyanyelvű gyerekeket” – áll a közleményben, mely a továbbiakban az ODT döntésének érvényessége mellett érvel. „Rengeteg olyan település van, ahol a magyar gyerekek a nyolcadik osztály elvégzése után nem járhatnak magyar tannyelvű osztályokba, mivel ilyenek ezekben a régiókban nem léteznek. Az RMPSZ úgy véli, hogy az ODT által meghozott döntés demokratikus, és egyértelműen kimondja, hogy az oktatási rendszerben létezik diszkrimináció, és ez a magyar nyelvű gyerekek ellen irányul. ” /Nagy Székely Ildikó: „Nem értjük, miért…” RMPSZ-reakció a főtanfelügyelő vádjaira. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./
2009. szeptember 24.
A román társadalom továbbra is intoleráns a romákkal, a HIV-fertőzöttekkel és a homoszexuálisokkal, az utóbbi időben a többségi nemzetben növekedett a magyar közösség iránt táplált ellenszenv is, derült ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács által megrendelt felmérésből. A kulturális, etnikai, esetleg felekezeti intoleranciák sokkal erősebben vannak jelen Moldvában és Munténiában, mint például Bukarestben vagy Erdélyben. Arra a kérdésre, hogy mely kisebbségek közvetlen környezetében érzik nagyon kényelmetlenül magukat, a felmérés alanyainak 40,8 százaléka a melegeket, 29,2 a romákat, 24,8 a HIV-fertőzötteket, 10,8 százalék pedig a magyar nemzetiségüket jelölte meg. Az elmúlt évben a román többségben nőtt a magyar kisebbséggel szembeni intolerancia. /Fleischer Hilda: Nőtt a magyarellenesség. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./
2009. szeptember 25.
Munkanélkülivé lett több államtitkári rangú köztisztségviselő, mert a pártok nem tudnak kiegyezni a parlament fennhatósága alá tartozó intézmények vezetőségi posztjainak elosztásában. Közéjük tartozik Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) volt elnöke is, akinek– néhány napja lejárt mandátuma. Asztalost az RMDSZ új mandátumra javasolja a CNCD-be. A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának összetételéről megegyeztek a pártok. Az RMDSZ-nek egy hely jut, s a szövetség továbbra is Nagy Ágnest támogatja a tisztségre. Veress Emődnek, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség vezetőségi tagjának, illetve Erős Viktornak, az értékpapír-felügyelet tagjának a mandátuma hamarosan lejár. Az RMDSZ mindkettejüket újabb mandátumra javasolja. /Cseke Péter Tamás: Munkanélküli államtitkárok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2009. szeptember 25.
Munkanélkülivé lett több államtitkári rangú köztisztségviselő, mert a pártok nem tudnak kiegyezni a parlament fennhatósága alá tartozó intézmények vezetőségi posztjainak elosztásában. Közéjük tartozik Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) volt elnöke is, akinek– néhány napja lejárt mandátuma. Asztalost az RMDSZ új mandátumra javasolja a CNCD-be. A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának összetételéről megegyeztek a pártok. Az RMDSZ-nek egy hely jut, s a szövetség továbbra is Nagy Ágnest támogatja a tisztségre. Veress Emődnek, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség vezetőségi tagjának, illetve Erős Viktornak, az értékpapír-felügyelet tagjának a mandátuma hamarosan lejár. Az RMDSZ mindkettejüket újabb mandátumra javasolja. /Cseke Péter Tamás: Munkanélküli államtitkárok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2009. október 31.
Aggodalommal figyeljük, hogy az utóbbi hónapok nem hoztak érdemi előrelépést a Dsida Jenő utcanév visszaállításának ügyében – olvasható az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezetének közleményében. Ezért az EMNT megyei elnöksége Kolozsvár polgármesteréhez, a városi önkormányzathoz, valamint a képviselőtestületben működő frakciókhoz fordul, s a döntés felülvizsgálatát és semmissé tételét kéri a helyi önkormányzattól, továbbá az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács elé terjeszti az ügyet kivizsgálás végett. A Dsida Jenő költőről elnevezett kolozsvári utca nevét az önkormányzat képviselőtestülete megváltoztatta. /P. A. M. : EMNT: Jogorvoslatot követelnek Dsida-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
2009. november 7.
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal honlapjára rendszeresen megkésve vagy egyáltalán nem teszik fel az információkat magyar nyelven, annak ellenére, hogy a törvény előírja: ha egy nemzeti kisebbség számaránya meghaladja a lakosság 20 százalékát, akkor az intézmények kötelesek az adott kisebbség nyelvét használni – nehezményezte sajtótájékoztatóján Kerekes Károly parlamenti képviselő, aki kifejtette, hogy az önkormányzat honlapjára az utolsó román nyelvű bejegyzés november 3-án került fel, míg magyar nyelvű szöveget legutóbb október 1-jén tettek fel. Ugyanakkor az is előfordul, hogy az egyes álláshirdetéseket nem közlik magyar nyelven. Az észlelt hiányosságok miatt Kerekes Károly képviselő az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul. /Információ csak román nyelven. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./
2009. december 11.
A Magyar Gárda Székely Szakasza, december 8-án benyújtotta fellebbezését a bíróságon, a december 1-én a Székely Hadosztályról való megemlékezés alkalmával kirótt jogtalan megbírságolásra. A bírságot azért kapták, mert a Szent Mihály templomból kijöttek idegen nemzetek szimbólumaival, holott az általuk használt zászló és jelkép hivatalosan nem szimbóluma egyetlen országnak sem, olvasható közleményükben. Ráadásul őrizetbe vételüket a rendőrök a jogilag a Szent Mihály templomhoz tartozó területen végezték. A rendőrség intézkedését méltánytalannak, igazságtalannak és hátrányosan megkülönböztetőnek tartják. A fellebbezés tárgyalása 2010. március 29-én lesz. A Magyar Gárda Székely Szakasza az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) is feljelentést tesz az ügyben. A Noua Dreapta gyergyószentmiklósi és a sepsiszentgyörgyi felvonulásait nem követte semmilyen büntetés. A gyergyószentmiklósi rendőrség azt közölte, hogy megemlékezést nem kell előzetesen bejelenteni és annak lebonyolításához nem kell engedély. Ott a rendőrök végignézték, hogy a fél városon keresztülvonultak, minden következmény nélkül. /A Székely Szakasz megfellebbezte az 50 ezer lejes büntetést – Közlemény. = Erdély. Ma, dec. 11./
